12. -13.-14. Fejezet

 

Tizenkettedik fejezet

 

 

Tia

Fordította: Aiden

Elég ijesztő gondolat, hogy mire rájössz valaki hibáira, mire teljesen kiismered őt, már szinte mindig túl késő – addigra már beleszerettél. Azt hiszem, csak remélni tudod, hogy ezek a hibák nem állnak közétek és elfogadjuk őket olyannak, amilyenek.

Egy hónap telt el azóta, hogy Talon először elhívott randizni, és az elmúlt hetek egyszerűen csodálatosak voltak. Annyi időt töltöttünk együtt, amennyit csak lehetett, ismerkedtünk egymással, és úgy viselkedtünk, ahogy minden újdonsült pár szokott – teljesen odavoltunk egymásért. Még nem találkozott Rhett-tel, és nem volt semmi dráma, egészen mostanáig.

Azt hiszem, miután egy hónapig senki ránk sem bagózott, természetesnek vettük a dolgot. Elhatároztuk, hogy mozi után megiszunk valamit a Knox’s Tavernába. Amire nem számítottam, bár kellett volna, Rake, Sin és Arrow lépett be, és mindhárman letelepedtek az asztalunkhoz. Az összes Wind Dragon közül ezt a hármat szerettem volna legkevésbé látni. Trackert bírom, biztos Vinnie-t is – hármójukon kívül mindenki mást. Rake gyűlöli Talont, Arrow is utálja, de Anna kedvéért megpróbál vele normálisan viselkedni, és Sin a főnök, pokolian ijesztő és ő dönt mindenben.

– Szóval ti ketten most már együtt vagytok? – kérdi Rake, előbb elnézve közöttünk, aztán szeme megállapodik rajtam. – Ő az, akivel randizgatsz? Baszki, Tia, azt hittem, legalább van egy kis ízlésed.

– Rake…– szól rá Talon figyelmeztetésképp.

– Mi van? Sokkal jobbat is tudna találni, mint te, Talon.

Rám néz.

– Nem fogok hazudni, kurvára csalódott vagyok, hogy vele látlak. Baszd meg. Bárkivel, csak vele ne!

Összeszorítom a fogaimat és rámeredek. Sin kettőnket figyel, egy szót sem szól, de szinte látom, hogy fejében csöndesen őrölnek a fogaskerekek. Arrow viszont úgy les Talonra, mint aki alig várja, hogy megint behúzhasson neki.

– Gyere, Talon, menjünk – szólok, és felkapom a táskámat. Nem vagyok hajlandó itt ücsörögni és hallgatni hármójukat. Ami kellemes éjszakának indult, szarul végződött, és már nem volt mód megmenteni.

– Ez a dolog kettőtök között komoly? – kérdezi Sin, rám fókuszálva. – Tia?

– Muszáj választ adnom? – mormogom sóhajtva. – Nagyon kedvelem őt, és nagyra értékelném, ha ti srácok nem lennétek seggfejek, mert nem csináltam semmi rosszat. Nem vagyok tagja a motoros klubotoknak, így nem viselkedhettek úgy, mintha árulást követtem volna el.

– Nem tartozol magyarázattal senkinek, Tia – mondja Talon, és megfogja a kezemet. – És ti hárman befejezhetnétek a bosszantását. Ha beszélni akartok róla, azt velem tegyétek meg.

Sin tekintete Talont veszi célba.

– Szövetségesek vagyunk, nem igaz?

Talon bólint, de aztán a tekintete Rake-re vándorol.

– Legalábbis néhányan közülünk azok vagyunk.

Rake ajka megfeszül.

– Még nem nyírtalak ki, Talon. Még mindig életben vagy és lélegzel, szóval ez sokat elmond, nem gondolod?

– Ha megpróbálnád, sem jönne össze – vág vissza Talon, és tekintete elsötétül. – El kéne engedned végre az apád dolgát, Rake. Nőj fel.

Rake az asztalra csap.

– Fogalmad sincs, miről beszélsz.

– Rake – szól rá Sin, visszanézve rám. – Hagyjuk őket békén. Megbeszélhetjük ezt máskor is, rendben? Szép estét, Tia.

Feláll, a másik kettő követi. Arrow megemeli az állát búcsúzásképp, de Rake szó nélkül elviharzik. Mi van, ha Bailey-nek igaza volt? Mi van, ha ez a kapcsolatunk rovására megy? Elszomorít a gondolat, összeugrik tőle a gyomrom. Vajon Rake megpróbálná rávenni, hogy ne barátkozzon velem?

– Hé – mondja Talon, maga felé fordítja az arcom, hogy ránézzek. – Minden rendben lesz. Ne aggódj miattuk; visszajönnek. Gyere, hazaviszlek.

A Wind Dragons kitüntetett figyelme kíséretében elhagytuk a bárt.

Tudtam, hogy ezen előbb-utóbb át kell esni, így nem nagyon vagyok meglepve, megtapasztalni azonban mégis más volt. Útban hazafelé átgondolom a történteket, és rájövök, mennyire naiv voltam. Látom, hogy Talon tiszteli a Wind Dragonst, és ezzel lehet kezdeni valamit. Mi lenne, ha lezárnák azt a rést maguk között? Nem egyik napról a másikra, de megtörténhetne. Itt nincsenek szabályok, és senki sem mondja, hogy kötelező utálniuk egymást, csak mert különböző színekben indulnak.

Sin azt mondta, hogy szövetségesek, ezért nem haragudhatnak egymásra emiatt. Túl kell tenniük magukat rajta. Most erősnek kell lennem és harcolnom kell azért, amit akarok. Nem hagyhatom, hogy Rake tönkretegye a boldogságom. Megtalálta a párját, és hagynia kell, hogy én is így tehessek – elengedve a gyűlöletet, amit Talon iránt érez. És mit értett Talon azon az apa ügy dolgon? Eszembe vésem, hogy erről meg kell majd őt kérdeznem. Amikor megállunk, Talon arra kér, meséljem el neki, mi jár a fejemben.

– Nem tudom; az összes szarság, amit Rake mondott, bár tudtuk, hogy ez fog történni. Szerintem majd meggondolja magát. Ez nem igazán az ő dolga, és túl kell rajta tennie magát – felelem átkarolva Talon derekát. – Bailey nem haragszik rám, és nekem csak ez számít.

Puszit nyom a fejem búbjára.

– Nem szeretem, ha úgy beszélnek veled, hogy rosszul érezd magad. Kiakaszt. Holnap beszélek velük.

– És mit mondasz? – kérdem. Van egy sejtésem, hogy a “beszélgetést” a végén az öklükkel fejeznék be a szájuk helyett.

– Majd azt én tudom – feleli határozottan. – Gyere, menjünk be.

Rhett ma éjjel Baileyéknél alszik, holnap pedig Cara alszik majd nálunk. Kinyitom a bejárati ajtót, Talon a karjaiba kap, és a hálószobámba cipel, mint valami újdonsült menyecskét.

– Ez meg mire volt jó? – kérdezem mosolyogva, mikor lefektet a kék lepedőmre.

– El szeretném feledtetni veled a ma este összes szarságát, ami a bárban történt – mondja, majd leveszi a pántos szandálomat és a padlóra rakja. Elkezdi dörzsölgetni a lábfejemet, és nem bírom ki, hogy ne incselkedjek vele.

– A Vademberek főnöke lábmasszásban részesít. Lőnöm kéne egy fotót.

Elvigyorodik, és csókokkal borítja a lábfejemet.

– Mindenki azt gondolná, hogy Photoshop.

Elindul felfelé a bokámtól, végigcsókolja a lábam a combom tövéig. Csókot hint a combom belsejére, aztán felnéz rám.

– Nem szeretném, ha a ma este eseményei elrontanák azt, ami köztünk van. Nem hiszem, hogy valaha is olyan boldog lettem volna, mint az elmúlt egy hónapban, és ki fogom nyírni azokat a gazembereket, ha megpróbálnak elvenni tőlem.

Lenyúlok és tenyerembe fogom az arcát.

– Én nem megyek sehová, Talon.

– Megígéred? – kérdi, és egy pillanatra sebezhetőnek tűnik.

– Megígérem.

A Wind Dragonsnek ezzel kell szembenéznie.

 

                               

Amikor másnap reggel Bailey megjelenik az ajtómban a gyerekekkel, meglepődve látom, hogy Anna is vele van.

– Feltételezem, hallottad a pletykákat – ölelem meg üdvözlésképp.

– Igen, de tőled szerettem volna hallani – feleli, kényelembe helyezve magát a kanapémon. Megölelgetem a fiamat, puszit adok az arcára, és szólok neki meg Carának, hogy van kaja a konyhaasztalon, ha éhesek lennének. Elszaladnak játszani Rhett szobájába, amíg Bailey és én csatlakozunk Annához a kanapén.

– Hozhatok nektek inni valamit? – kérdem a lányokat.

– Miért nem mondtad, hogy Talonnal jársz? – fakad ki Anna, kicsit sértődöttnek tűnve. – Tudod, hogy a te pártodat fogtam volna. Szerintem Talon nagyszerű srác, annak ellenére is, hogy néha nem bír megülni a fenekén.

– Senkinek sem mondtam, csak Bailey-nek – felelem, és összerezzenek, amikor látom, hogy Bailey is ezt teszi. – Bocs, de ez az igazság. Még csak most kezdtünk el találkozgatni egymással. Tudod, hogy megy ez az elején. Új és csodálatos, de lövésed sincs, mi lesz belőle, így nem akartam szétkürtölni, főleg úgy, hogy tudtam, a fiúk szarakodni fognak majd velem emiatt.

– Tiának kellett volna elmondania, nem nekem – mondja Bailey, keresztbefonva karját a melle előtt. – És mindannyian tudtuk, hogy Rake lesz a legboldogtalanabb emiatt, így élveztem a vihar előtti csendet.

Anna forgatja a szemeit.

– Rake-nek túl kell tennie magát ezen. Talon minden nappal egyre közelebb kerül a Wind Dragonshöz. Mindannyian tudjuk, hogy bízhatunk benne – egyikünket sem árulna el, még akkor sem, ha ő egy másik MC főnöke. Ő más.

Nagyon jó érzés, ha most egyszer valaki a mi oldalunkon áll. Rámosolygok Annára, aztán elmesélek mindent, kivéve persze a szexuális tartalmú részeket.

Mikor a végére érek, várom, hogy a két nő hozzászóljon.

– Oké, kit érdekel, mit gondol Rake? – mondja Bailey fejcsóválva. – Sosem láttalak még ilyennek. Sosem hallottam, hogy egy pasiról így beszéltél volna. Rendszerint csak szexi történeteket hallottam, érzésekről szó sem esett. Mostanában csak ábrándos tekintettel látlak. Nem akarlak megijeszteni, de vagy totál bele fogsz esni a pasasba, vagy már bele is estél.

Felteszem a kezem, hogy leállítsam.

– Oké, ne szaladjunk ennyire előre.

Annak ellenére, hogy én is ugyanezt gondolom.

– Szerintem Bailey és én elbeszélgethetnénk Rake-kel, hogy ne legyen ekkora seggfej – mondja Anna, és rám mosolyog. – Boldoggá tesz, hogy együtt vagy Talonnal. Szüksége van egy normális csajra, és meg kell mondjam, még nem is láttam nővel soha, szóval ez mindkettőtök számára új dolog.

– Bemutattad már Rhettnek? – kérdi Bailey, hátradőlve a kanapén.

– Még nem, de azt hiszem, itt az ideje – ismerem el. – Olyan nehéz járni valakivel, ha van egy fiad. Szeretném, ha Talon és Rhett kedvelnék egymást, mármint őszintén, és nem csak azért, mert Rhett a fiam, tudod? De nem akarom, hogy Rhett összezavarodjon, ha mégsem jön össze. Nem tudom; erre nincsenek szabályok. Csak a megérzéseimre hagyatkozom.

– Bírja egyáltalán a kölyköket? – kérdi Anna elgondolkodva. – Én személy szerint úgy gondolom, hogy remek apa válna belőle. Bármi áron megvédi azokat, akiket szeret, és időnként még vicces is tud lenni.

– Nem tudom elhinni, hogy Rake képes volt ilyen durván bánni veled tegnap este – mondja Bailey, és látom rajta, hogy legszívesebben ő kérne bocsánatot a párja nevében.

– Mit értett azalatt Talon, hogy Rake-nek túl kell tennie magát az apja ügyén? – kérdezem Annától, mert eszembe jut, hogy elfelejtettem erről megkérdezni Talont.

– Talont a biológiai apánk nevelte fel – közli Anna és vállat von. – Talon édesanyja végül nála kötött ki, így ő lett Talon mostohaapja. Apánk gyakorlatilag elhagyott minket; még akkor sem tudtuk, ki ő, amikor felnőttünk. Azt hiszem, Rake-nek hibáztatnia kell valakit, és csak Talon van a közelben.

A szemem elkerekedik, ahogy próbálom megemészteni az információt. Erről Talon nem tehetett, ez az apjuk hibája volt, de azt is látom, hogy ez mennyire fáj Rake-nek. A saját apja elhagyta, hogy másvalaki fiát nevelje fel, aki nem is az ő gyereke volt. Ennek minden egyes alkalommal fájnia kell, mikor apátlan gyermekkorára gondol.

– Ez kibaszott szívás – csak ennyit tudok rá mondani. – Sajnálom, hogy az apátok egy seggfej volt.

Anna elneveti magát.

– Ott volt nekem Rake. Jól elvoltunk, de azért köszönöm. Azt hiszem, Talon bizonyos értelemben bűntudatot érez, mintha elvette volna, ami a miénk, és ezért törődött velem annyira. Úgy viselkedik velem, mint családtaggal, felelősséget érez irántam. Ki tudja, mi jár annak a pasinak a fejében.

– Szóval, mikor találkozol vele legközelebb? – kérdezi Bailey kíváncsian.

– Nem tudom biztosan – felelem. – Ma este nem, mert Rhett-tel és Carával mozizni készülünk. Talán holnap áthívom, hogy megismerkedjenek Rhett-tel. Ez érdekesnek ígérkezik.

– Szeretnék légy lenni a falon, amikor ez megtörténik – mondja Anna mosolyogva. – Majd meséld el, hogy ment.

– Rhett még sosem találkozott senkivel, akivel jártam. Ötletem sincs, mit mondjak neki – ismertem el tágra nyílt szemekkel. – Egy este látott Talonnal, amikor megjelent a házam előtt, és Rhett legalább millió kérdést tett fel nekem ezzel kapcsolatban. Elsősorban arra vonatkozóan, kaphat-e egy nap olyan motort.

– Leendő Wind Dragon – szólal meg Anna, aztán összerezzen. – Vagy leendő Wild Man? Clover és Cara Wind Dragons lesz, szóval nem engedheted, hogy csatlakozzon a Wild Men MC-hez. – Elhallgat. – Látok néhány Rómeó és Júlia jelenetet a jövőjükben.

– Nem csatlakozik egyik MC-hez sem – felelem. – És elég lesz majd ezen akkor aggódnom.

– Igazad van – ért egyet Anna, és feláll. – Nos, mit is mondtál, főztél ebédet?

Elvigyorodom, és kiterelem őket a konyhába.

 

                              

Izzad a tenyerem, és valamiért oknál fogva kínosan érzem magam. Miért? Fene se tudja. Ő a fiam és ő még gyerek – az én gyerekem –, ezért nem értem, miért vagyok ilyen feszült. Talán mert ő a legfontosabb személy az életemben, és ha nem kedveli Talont, akkor mindennek vége. Kíváncsi vagyok, Talon is érzi-e most ennek a súlyát. Ő és Rhett vacsoraasztalhoz ülnek, sült csirkét, burgonyát, kukoricát és fokhagymás kenyeret tálalok fel. Ez Rhett egyik kedvenc étele. Megjegyeztem, hogy Talon mindig közepesen átsült steaket rendel, sült krumplit, amit majonézbe mártogat és salátát öntet nélkül. Legközelebb majd úgy csinálom neki.

– Szóval – köszörüli meg Talon a torkát. – Milyen volt a suli, Rhett?

– Jó – feleli a fiam, egy darab fokhagymás kenyeret gyömöszölve a szájába. – Valami kölyök megpróbálta meglökni Carát, úgyhogy leteremtettem. Mondtam neki, hogy azok a fiúk, akik bántják a lányokat, lúzerek, szóval ha kekeckedni akar valakivel, legközelebb velem próbálkozzon. – Elvigyorodik. – Le tudnám győzni.

Talon egyetértően bólint.

– Ügyes vagy.

– Köszi – feleli Rhett, majd felém fordul. – Bocs, Anya, tudom, hogy nem szereted, ha bajba kerülök, de nem fogom hagyni, hogy Carát megfélemlítsék.

Teljesen ellágyulok, ahogy rápillantok. Lehet, hogy rengeteget hibáztam eddigi életemben, de Rhett-tel nagyon jó munkát végeztem. Egyszerűen elképesztő, és minden egyes nap olyan büszke vagyok rá.

– Helyesen cselekedtél. Ne hívd ki magad ellen a sorsot, de Caráért kiállni nem rossz dolog.

Rhett ragyog, aztán hozzáteszi:

– Végül nem kellett semmit sem tennem, mert Clover odament hozzá, és tökön rúgta.

Talon nevetésben tör ki, és nem tudtam nem vele nevetni. Clover elszánt kölyök, ahogy hallottam, épp olyan temperamentumos, mint az anyja.

– Láttam a motorodat – mondja Rhett Talonnak. – Én is szeretnék egy olyat, ha idősebb leszek. Anya nemet mondott, de mikor felnövök, azt csinálok, amit akarok.

Összeszorítom a szám, és azt mormolom:

– Majd meglátjuk.

– Elvihetlek egy körre, ha az anyukád megengedi – feleli Talon vigyorogva. – Jó ízlésed van a motorok terén, kölyök.

Rhett hirtelen felém fordul, kék szemében megcsillan a remény.

– Mehetek? Légyszi!

– Majd lassan hajtok – tátogja Talon, amolyan “Bízhatsz bennem” pillantással.

– Jó, rendben – felelem, hol egyikre, hol másikra tekintve. Gondolom, ez lesz a kötődésük pillanata, és ezt képtelen lennék elvenni tőlük. Képtelenség, ha egy motorossal járok, hogy a fiam ne kezdjen érdeklődni a motorok iránt.

– Aztaaaa – ujjong Talonra vigyorogva. – Mehetünk vacsi után?

– Mi lenne, ha holnap suli után mennénk – javasolja Talon, elég okos ahhoz, hogy tudja, nem szeretném Rhettet későn és sötétedés után a motorján látni.

– Oké, rendben.

Mindannyian megpakoljuk a tányérunkat, együtt vacsorázunk, mint egy rendes család. Mikor Rhett elárasztja Talont a kérdéseivel, úgy gondolom, hogy ez jó dolog, hiszen érdeklődik iránta. Nagy kő esik le a szívemről, mikor rájövök, hogy minden rendben lesz, hiszen a fiam nem reagál negatívan arra, hogy egy másik férfi is beköltözik az életünkbe. Desszertnek sós karamellás sajttortát eszünk – bolti, nem otthon készült, mert arra nem jutott időm –, és mikor Talon azt javasolja, hogy ha már én főztem, neki és Rhettnek kellene elpakolni vacsora után, megpihenek a TV előtt. Figyelem kettőjüket, ahogy egymás mellett állnak, Talon mosogat, Rhett törölget, és elönti a szívemet a remény.

Talán minden jól alakul végül.

Tizenharmadik fejezet

 

       

Talon

Fordította: Aiden

Ha még egyszer ilyen szarságot mondasz a nőmnek, Rake, kibaszott nagy problémánk lesz egymással – morgom, tudtára adva, hogy kurvára komolyan gondolom.

Igen, bűntudatom van amiatt, ahogy az életünk alakult, de nem annyira, hogy szemet hunyjak afölött, hogy megint felidegesítse Tiát. Ennél is fontosabb, hogy nem szeretném, ha találgatna, mi lehet köztünk, szóval jobb lenne, ha Rake befogná a kibaszott száját és nem ijesztené el a lányt, aki azt hiheti, hogy az élet túl nehéz lenne mellettem, csak azért, mert Rake egy önző seggfej, aki nem képes túllépni az irántam érzett ellenszenvén. Nekem van vesztenivalóm, és nem fogom hagyni, hogy bármit is elvegyen tőlem.

– Jobbat érdemel – mindössze ennyit mond, és legszívesebben bemosnék neki ezért.

– Rake – figyelmezteti Sin, itt állva kettőnk között a Rift hátsó termében. – Tia nem a húgod; ő csak a barátnőd barátnője. Szabadon dönthet a sorsa felől.

– Törődöm vele és a gyerekével – mondja Rake morcosan. – Azt hiszed, ha vele bármi történik, az nem lenne hatással Baileyre? Pedig lenne. Ők ketten olyanok, mint a testvérek, szóval ne gyere nekem a szar dumáddal.

– Mi a faszt hiszel, mit csinálok majd vele? – kérdezem vérig sértve. – Bolondulok érte! Én nem töröm össze a nők szívét, mint te, Rake, szóval kurvára befejezhetnéd a képmutatást. Nem vagyok olyan rohadt, mint te; fele annyi szarságot sem követtem el. Nem vagyok szent, de nem vagyok seggfej sem, és nem fogom elveszíteni Tiát, mikor épphogy csak összejöttünk. Ahelyett, hogy azon agyalnál, miképp befolyásold Bailey érzéseit, miért nem gondolsz inkább Tia érzéseire? Mert én tudom, hogyan tehetném őt boldoggá, de te csak ahhoz értesz, hogy szarul érezze magát.

Rake állkapcsa megfeszül.

– Valójában nem tettem ellened semmit, Rake – mondom, próbálom visszafogni az indulataimat. – Tudom, hogy dühös vagy, vagy sértett, vagy bármi, és ezt rám hárítod, mert apád meghalt, én meg nem, de basszus. Soha nem tettem ellened semmit.

Ez az első alkalom, hogy nyíltan beszélünk erről. Tudom, hogy ez az oka annak, hogy gyűlöl engem. Állíthatja, hogy azért, mert a Wild Man csapatba tartozom, vagy bármi mást beszél is be magának, de mindketten tudjuk, hogy ez nem igaz.

Ha nem lenne Tia, valószínűleg egész életünkben hallgattunk volna erről, mert egyikőnk sem az a típus, aki szívesen beszél az érzéseiről, vagy beismeri gyengeségét. Az idő múlásával Rake egyre jobban gyűlölt volna, de remélem, hogy képesek vagyunk ezen változtatni. Nem hiszem, hogy barátok leszünk, csak annyit akarok, hogy lépjünk túl ezen.

Sin elhagyja a helyiséget, visszatér a bárba és bezárja maga mögött az ajtót.

– Szereted őt? – kérdezi csendesen, minden rezdülésem figyelve.

Nyelek egy nagyot. Túl korai még ezeket a szavakat kimondani, de azt hiszem, így érzek.

– Ő az enyém.

Bólint, mintha értené, és valószínűleg így is van.

– Oké. Leszállok rólad, Talon. Tedd őt boldoggá. De ha elcseszed, én leszek az első a sorban, aki kicsinál.

– Megjegyeztem – felelem, és kezet nyújtok neki.

Egy pár, kényelmetlenül hosszú másodpercig csak áll ott, aztán kezet ráz velem.

 

                           

 

– Elmentem a boltba és az a fiatal srác megállított, hogy közölje, nagyon komoly a szemöldökmimikám – meséli Tia, miközben kipakolja a főznivalót az asztalra. – Újabban így kell csajokat felszedni?

– Fasza, most már a boltba sem engedhetlek el egyedül – viccelődöm, és segítek neki kipakolni. – Fogalmam sincs, mi az új divat. Nincs rá szükségem.

– Persze, te csak ott állsz és jól nézel ki – feleli és rám kacsint. – Engem is így szedtél fel, ugye?

Nevetve megölelem hátulról.

– Nem ez történt. Dumáltunk pár ital mellett és aztán megcsókoltál.

– És aztán elkerültél nagy ívben.

– Mert tudtam, hogy te más vagy – mondom elsimítva a haját a nyakáról, és csókot nyomok rá. – És nem hittem benne, hogy készen állok rá. Ám az idő senkire sem vár.

– Nos, én a magam részéről örülök, hogy úgy döntöttél, beadod a derekad – mormolja felkínálva nekem a nyakát, hogy jobban hozzáférjek. – Máskülönben nem lennénk most itt egyedül a konyhámban, és nem kívánnám, hogy bárcsak felhajítanál az asztalra, és aztán azt csinálj velem, amit akarsz.

Belemosolygok a puha, sima bőrébe. Megfordul, szétnyitja a dzsekimet, majd lehúzza rólam és a padlóra ejti. Ott maradok fehér pólóban, farmerban és motoros csizmában, amitől túl sok idő lenne megszabadulni, így csak simán megfordítom, az asztalra hajlítom és felhúzom a csípőjén a fehér ruhát, ami alatt fehér csipkebugyit visel. Kigombolom a farmerem, bokszeralsómmal együtt letolom, és kiszabadítom álló farkamat. Végigsimítok vele a fenekén, mielőtt oldalra tolnám a bugyiját és a puncija nyílásához nyomnám.

– Nedves vagy már? – kérdezem, finoman megharapva a fülcimpáját.

– Igen – suttogja vágytól fűtött hangon. – Tégy magadévá, Talon, kérlek.

Imádom, amikor könyörög.

Belé csúsztatom az ujjamat, több mint késznek találom, hogy befogadjon.

– Jó kislány.

Előrenyúlok, játszadozom a melleivel és újra megcsókolom a nyakát, azt akarom, hogy még jobban felizguljon. El akarom juttatni arra a pontra, amikor már semmi másra nem képes gondolni, kizárólag arra, hogy benne vagyok, a számra és arra az élvezetre, amit nyújtani tudok neki.

– Talon – sóhajtja. – Kérlek.

Megmorzsolom a mellbimbóját, aztán elhúzom a kezem, lassan belécsúsztatom a farkam. Minden egyes alkalommal csodálatos érzés, annyira forró, nedves és feszes. Mintha az Isten is nekem teremtette volna. Az asztallaphoz nyomom,mellei nekipréselődnek, ahogy elkezdem lassan és mélyen dugni őt, és ez annyira kibaszottul jó érzés, hogy legszívesebben el sem szakadnék a testétől soha. A hangok, amik előtörnek belőle… minden egyes alkalomkor felnyög, amikor belé hatolok. Kezeivel az asztal túlsó szélébe kapaszkodva megtartja magát, miközben csípőjét az enyémnek feszíti. Lenyúlok, hogy eljátszadozzam a csiklójával. El akarom őt repíteni a csillagok közé minél hamarabb, mert úgy érzem, már nem bírom sokáig. Ismerem, milyen az, mikor már majdnem elélvez, mert érzem, ahogy megfeszül körülöttem, remegnek a combjai, és az ajkát szinte kétségbeesett hangok hagyják el.

– A kurva életbe!

Felnézek és látom, hogy Bailey ott áll, elborzadt kifejezéssel az arcán. Arca elé kapja a kezét, elpirul és azt motyogja:

– Nyitva volt az ajtó, ó, Istenem, annyira sajnálom, most legszívesebben meghalnék. Légyszi, miattam abba ne hagyjátok.

Úgy rohan ki, mintha égne a ház, de engem az sem érdekelne, ha nézne minket közben, annyira kibaszottul be vagyok indulva.

Tia arcát a kezébe temeti, és kuncogni kezd, teste rázkódásától még jobban ágaskodik a farkam benne. Tényleg helyes dolog tőlem, hogy tovább kefélem? Mert nagyon vágyom rá. Próbaképp egy kissé belecsusszanok, mire felnyög, ezért úgy sejtem, hogy a legjobb barátnője megjelenése nem tántorította őt el teljesen. Tovább szeretkezem vele, míg mindketten el nem élvezünk, aztán kihúzom belőle és rájövök, nem volt rajtam óvszer.

Basszus.

Tia megfordul, az arca kipirult.

– Hát ez őrült jó volt. – Szünetet tart. – És roppant kínos is. Attól függ, melyik részét nézzük.

– Nem használtam óvszert – mondom ijedten. – Ne haragudj, eszemben sem volt…

– Semmi baj, Talon. Szedem a tablettát – mondja, majd lábujjhegyre áll és megcsókol, én pedig megkönnyebbülten fújom ki a levegőt. Az utolsó dolog, amire szükségünk van most, az egy gyerek.

– Akkor most megyek és bezárom az ajtót, aztán találkozunk a hálószobában. Van még pár szabad óránk, míg Rhett hazaér, és szeretném kihasználni az időt. – Lepillant az asztalra. – És az asztalt is le kellene fertőtlenítenem.

Elsétál, én pedig célba veszem a hálószobát. Levetem a ruháimat és végignyúlok az ágyán.

Újra eszembe jut Bailey arca és kuncogni kezdek magamban. Szegény lány biztosan sokkot kapott. Remélem, nem meséli el Rake-nek, amit látott, mert valószínűleg akkor még inkább meg akarna ölni. Tia visszatér és meztelenre vetkőzik előttem. Az ölembe ül, a legédesebb mosollyal az arcán pillant le rám.

– Annyira szép vagy smink nélkül.

– Fogd be.

– Megcsókol, mindketten belemosolygunk egymás ajkaiba.

Tizennegyedik fejezet

 

 

Tia

Fordította: Jane

 

– Sajnálom, hogy látnod kellett ezt – mondom Baileynek, aki elpirul, amint megemlítem a konyhai incidenst. – Nem kell szégyenlősnek lenned. Mindenki szexszel, Bailey, és mi csak egy másik szintre emeltük a szabályok nélküli kapcsolatunkat.

– Vannak olyan testrészeid, amelyeket soha nem akartam látni, Tia – mondja zavarba esve. – Ó, Istenem, újra átélem.

– Hé, a melleim nem voltak kint, és Talon farkát sem láthattad onnan, hiszen a hátam mögött állt, így nem lehetett annyira rossz.

– Elhallgass, Tia! – kéri, miközben eltakarja a szemeit, mintha az segítene.

– Ó, ne csináld már – mondom kuncogva. – Vicces, ismerd be. Nekem kellene zavarba jönnöm, neked semmi okod aggódni.

– Te soha nem jössz zavarba – mutat rá a nyilvánvalóra. – Sőt, te leszel az, aki röhögve meséli majd el a történetet.

– Igaz – mondom átkarolva őt. – De csak azért, mert az arcod leírhatatlan volt, Talon és én még mindig nevetünk rajta.

Morogva rázza meg a fejét. – Soha többet nem használom a konyha asztalotokat.

– Ne aggódj, lefertőtlenítettem mindent.

Odaint a pultosnak és még két tequilát kér, majd rám néz és megszólal.

– Mindkettő az enyém, megérdemlem őket.

Ettől csak még hangosabban nevetek.

 

 

– Nos, azt hiszem, hogy a nászutas időszaknak vége – mondja Talon, miközben engem néz, ahogy ott állok karba font kezekkel.

– Tudni akarom, hogy eddig miért nem vittél el a klubházadba – próbálom elmagyarázni. – Még egyik embereddel sem találkoztam. Szégyellsz engem?

– Persze, hogy nem – mondja gyorsan, leül, majd az ölébe von.

– A klubod fontos számodra, ezért tudni akarom, hogy miért tartasz távol tőlük. Ha nem tudok beilleszkedni a klubodba, akkor soha nem leszek az old ladyd – mondom durcásan.

– Erről szól az egész? – kérdezi, majd megcsókolja az állam. – Te vagy az egyetlen nő, aki a motoromra ül, az egyetlen nő az ágyamban, az egyetlen kibaszott nő, aki a fejemben jár… Tia, mit gondolsz, ki az old lady? Te már az old ladym vagy.

– Ó – mondom, megnyalva az ajkam. – Csak Slice-szal találkoztam, és az is akkor volt, amikor első este találkoztunk, így ez nem számít. Azt hiszem, kellene tartsunk egy bulit vagy valamit, ahol be tudsz mutatni mindenkinek.

– Ezt akarom én is, de még nem most – mondja, szemeivel könyörög, hogy megértsem.

– De miért? – kérdezem.

Tudnom kell, meg kell értenem, hogy miért tart távol az élete ilyen fontos részétől.

– Nem mondhatok el mindent most. Nem tudsz bízni bennem és abban, hogy csak a legjobbat akarom neked?

Összeszorítom a fogaimat.

– Ezt jelenti társnak lenni, Talon. Meséltem neked az exemről, hogy mindig ő hozta a döntéseket helyettem. Azt akarom, hogy bármiről is legyen szó megoszd velem. Egyenlők vagyunk, társak, Talon. Ne viselkedj úgy velem, mintha mindentől meg kellene védened.

– Komolyan? Kijátszod az egyenlő társ kártyát? – morog, hosszasan pislog. – Nem erről van szó. Igen, meg akarlak védeni, de most jelen helyzetben semmit nem tudsz tenni, nekem kell megoldanom.

– Rendben, ezt értem, de miért nem tudod megmondani legalább azt, hogy miről van szó? Csak magyarázd el, hogy mi jár a fejedben, csak ennyit akarok.

– Nézd, Tia, ha őszinteséget akarsz, akkor legyen, de ennek kettőnk között kell maradnia, mert erről senkinek sem szóltam.

– Hát ez természetes, nem is kell mondanod – biztosítom, kezemet a mellkasára teszem.

Gyengéden megcsókol, mélyen a szemembe néz.

– Csomó szarság zajlik a klubban, jó pár verekedésbe belefutottam a tagok között, de senki nem mondja el, hogy mi a baj. Zipet a falainkon belül ölték meg, senki nem tudja ki tette, de abban biztos vagyok, hogy valaki a mi embereink közül volt. Nem akarlak odavinni, mert nem biztonságos. Nem tudom, hogy kibe bízhatok, és azt sem tudom, hogy mi a fasz fog a motoros klubbal történni.

A kifakadása elhallgattat, mert egyáltalán nem számítottam erre.

– Azt gondolod, hogy a saját embereid között van Zip gyilkosa?

Minden, amit a motoros klubokról tudok, azt a WDMC-től tudom, de azok a férfiak inkább halnak meg, mintsem, hogy bántsák valamelyik társukat. Nem tudom, hogy ez hogyan működik, de minden annyival egyszerűbb lenne, ha Talon csatlakozna a WDMC-hez. Ha a Wild Men embereiben nem lehet bízni, akkor nincs semmijük. A bizalom és a lojalitás a legfontosabb az MC-ben, ezt a saját szemeimmel láttam.

– Talán segíthetek – mondom neki, azon gondolkodom, hogy hogyan.

– Te kimaradsz ebből, Tia – mondja, elkapja a karom. – Megbíztam benned, elmondtam, amit gondolok, és szükségem van arra, hogy te is bízz abban, hogy el tudom intézni.

– Gondolod, hogy Carla tud valamit arról, hogy ki és miért ölte meg a pasiját? – kérdezem, azon tűnődve, vajon ő lehet-e a gyilkosság megoldásának kulcsa.

– Azt a szálat már megpróbáltam.

– Igen – mondom. – De te férfi vagy, és egy impozáns motoros. Talán kényelmesebb és megnyugtatóbb lenne számára egy nővel beszélgetni.

– Nem – mondja Talon, nem fogja fel, hogy nagyon rosszul viselem az elutasítást.

– Úgy gondolod, hogy ha megtalálod azt, aki megölte Zipet és elintézed, akkor újra egyesíteni tudod a klubot? Lehet, hogy csak egy emberről van szó, de lehet, hogy többről. Figyelj, adj egy esélyt, hogy beszéljek Carlával, hiszen nincs vesztenivalónk. Vagy tud valamit, vagy nem.

Fogvicsorogva kerüli a tekintetem egy pár pillanatig, majd újra rám néz.

– Kaphatsz vele tíz percet egy nyilvános helyen.

– Megegyeztünk, szervezd le.

– Nagyon heves vagy, nem igaz? Ne csinálj semmi marhaságot. Csak azért hagyom, hogy segíts, mert tudom, hogy képes vagy rá, erős és okos vagy, de ez nem jelenti azt, hogy nem leszek hihetetlenül védelmező veled szemben. Egy bizonyos pontig lehetsz a bűntársam, de tudnom kell, hogyha mondok neked valamit, akkor szót fogsz fogadni, és nem fogsz ellenszegülni. Különben foglak és bezárlak valahová.

– Rendben. És mit gondolsz, mit fogok vele tenni? Csókolózom vele? Jézusom, csak beszélgetni fogok vele.

– Rendben – sóhajt, és tudom, hogy nem boldog, de nem hiszem, hogy van más nyom is, amin elindulhat. Remélem, hogy tudok segíteni neki valamilyen módon, de egy ilyen férfi, mint ő, több támogatást érdemel, mint amennyije van jelen pillanatban.

 

 

– Azt hittem, hogy Talonnal fogok találkozni, hogy ide adja a pénzem – mondja Carla, közben körülnéz. – Ki vagy te?

– Talon azt mondta, hogy adjam át a pénzt neked – mondom meglobogtatva a borítékot. – De először feltennék pár kérdést.

– Már mindent elmondtam Talonnak, amit tudok – válaszolja, és megdörzsöli a hasát. – Nem volt benne semmilyen drog ügyletben, és nem is avatott be semmibe. Senkit nem ismerek, aki a halálát akarta volna.

A szavai jól begyakorolt mantraként törnek elő, legalábbis nekem ez a benyomásom róla.

– Nem áll össze a kép, ebben biztos vagyok. Ha egy kicsit is érdekelt téged Zip, akkor ne legyél ennyire gyáva és mondd el az igazat. Ne hagyd, hogy a halála hiábavaló legyen. Talon részéről nagyon szép gesztus, hogy támogat téged és a babát, hogy ne kelljen dolgoznod. Ha valami történik Talonnal, akkor lőttek a támogatásnak, és senki más nem fog segíteni neked a Wild Mentől.

Nagyot nyel, ajkai remegni kezdenek.

– Ha beszélek, és kiderül, akkor bántani fog engem és a babát. Szóval mi értelme?

Mi van? Ki fogja bántani? Megfogom a kezét és finoman megszorítom.

– Senki nem fog bántani titeket. Ha szeretnéd, akkor Talon biztosít neked annyi pénzt, hogy nagyon messzire elköltözhess, rendben? Csak mondd el, hogy mit tudsz.

Pár másodpercig csendben van, de ez nekem óráknak tűnik, majd végre megszólal.

– Zip felhívott, mielőtt meghalt, és elmondott pár dolgot.

– Mit mondott neked?

– Zip összetűzésbe került az egyik bandataggal, és rájött valamire.

– Mint például? – kérdezem kíváncsian.

– Nem tudom – mondja a kezére bámulva.

– Szóval Zip birtokába jutott ennek az információnak, és ezért valaki megölte, hogy elhallgattassa? – találgatok, a fejem majd felrobban a gondolattól, hogy Talon emberei ennyire hűtlen seggfejek. Talonnak le kellene lépnie a Wild Mentől és csatlakoznia a Wind Dragonshöz. Ott legalább tudják, hogy mi a lojalitás.

– Én voltam az utolsó ember, akivel beszélt. Biztosan azután ölték meg, mert mindent el akart mondani Talonnak.

– Carla – mondom határozottan –, biztos vagy benne, hogy semmi mást nem mondott, ami fontos lehetne? Bármilyen apró részletet, ami segíthet nekünk?

Átkarolja magát, hangja vékony cincogássá változik.

– Csak azt mondta, hogy ha Talon megtudná…

– Akkor mi lesz?

– Akkor minden összeomlik – mondja a szemembe nézve.

 

 

Aznap este, miután mindent elmondtam Talonnak, az ágyban fekszünk, nem beszélgetünk, csak élvezzük egymás testének melegét. Tudom, hogy Talonnak sok mindent számításba kell vennie, azok után, amit Carla mondott – vajon mit érezhet, hogy tudja, egyik embere egy gyáva féreg, aki képes volt hátba támadni egy testvérét? Fel nem foghatom.

– Mire gondolsz? – kérdezi hirtelen átkarolva a vállam.

Hozzá bújok, fejem a mellkasára hajtom. El sem hiszem, hogy milyen gyorsan belezúgtam, vagy hogy mennyire biztonságban érzem magam mellette.

– Rajtad gondolkodtam, azon, hogy mennyire nehéz lehet, hogy tudod, van valaki az MC-n belül, akiben nem bízhatsz. Sajnálom, hogy ezt át kell élned.

– Nehéz, kibaszottul dühít. De segít, hogy tudom, van valaki, akiben teljes mértékben megbízhatok, egyetlen kétely nélkül.

– És ki lenne az? – kérdezem, de van egy sanda gyanúm, hogy tudom a választ.

– Te, baby. Tudom, hogy először nem akartam, hogy beleavatkozz, és soha nem gondoltam volna, hogy ezt mondom, de köszönöm, hogy mégis megtetted. Lehetővé teszed azt, hogy szembenézzek azzal, ami ezután fog következni, mert tudom, hogy ott állsz mellettem – mondja, majd csókot nyom a homlokomra, a szemembe könnyek gyűlnek.

– Ez így igaz, és örülök, hogy ezt te is tudod, mert szeretlek, Talon. Rhett szeret és én is, még ha ki is akadsz ezen, nem tudok nem őszinte lenni ezzel kapcsolatban.

– Még jó, hogy nem hazudsz róla, és biztos vagyok benne, hogy ez sokkal nagyobb és több bajba fog keverni minket, mint amennyibe én azt szeretném, de épp ezért szeretlek. És jöhet bármi is, ígérem, hogy ez közöttünk, közös erővel működni fog.

Lehunyom a szemem és mosolygok, mert tudom, hogy rögös út lesz, de Talon az enyém és én hozzá tartozom.

Talon

 

Felemelem a poharam, körbeforgatom benne az italt, majd leteszem. Mindent megváltoztatott az, amit Tia megtudott Carlától, még akkor is ha nem volt annyira sok az információ. Lenyűgözött, és az az érzésem, hogy vele az élet nem lesz sima menet. Alig várom, hogy minden nap vele lehessek. Ezeket a reményteljes és boldog gondolatokat sokkal sötétebbek váltják fel. Zip azt mondta, hogy beszélni akart velem. Én meg mondtam neki, hogy majd holnap, de ez a holnap soha nem jött el számára. Miért nem kérdeztem meg tőle ott és akkor, hogy mi a gond? Vajon akkor még életben lenne?

Bassza meg.

Vajon van egy tégla közöttünk, pont az orrom előtt? Miért? És ki? Annak a gondolata, hogy valaki nem hűséges a klubbon belül… Meg kell tudnom, hogy ki az és ki kell iktatnom a fenyegetést jelentő személyt. Azonnal.

Bűntudat hasít belém, ez a sok „ha” villámként cikázik bennem. Ki fogom deríteni, hogy a felelős ezért, és bosszút fogok állni Zip haláláért, ez az egyetlen módja, hogy jóvátegyem mindezt. Vagy legalábbis az egyetlen mód, amit ismerek.

Előveszem a telefonom és tárcsázom Vinnie-t, ideje behajtanom egy tartozást.

Könyv Letöltése